Ed, Edd ‘n Eddy: Horror-epizódok
A múlt héten, mikor az animációs horrorokat jártuk körbe, én ebből a sorozatból választottam a halloweeni különleges epizódot és miközben azt néztem, eszembe jutott, hogy még számos hasonló rész van a hat évadban, amik ide kívánkoznak:) Az EEnE ugyanis Ed képében bemutatja a fiatal horror-rajongót, egyfajta görbe tükröt állít elénk, a borzongatós mozik kedvelői elé. Hogy egy közeli példát hozzak, nekem is van robot a polcomon, filmplakát a falamon és számos képregény boldog tulajdonosa vagyok, tehát az AKA Cartoons által bemutatott kép nem is áll olyan messze a valóságtól. Most pedig akkor következzenek a három Ed azon kalandjai, amelyek kedvenc műfajunkon alapulnak, vagyis Ed, Edd ’n Eddy: A horror-részek! (tovább…)
Erufen rîto a.k.a. Elfen Lied (2004)
Vannak olyan kulturális alkotások, amelyek címükkel képesek csúnyán megtréfálni a naiv fogyasztókat. Minden kultúra gazdag ilyen szobrokban, festményekben, könyvekben, de Japán (természetesen) ezen a téren is vastagon felülmúl mindenki mást, itt ugyanis a vérfertőzéses családtörténetet is hívhatják Angyalok Kötelékének (tényleg van manga, ami nagyjából erről szól, bár valószínűleg alaposan elbarmoltam a címet, utána olvasni pedig “valahogy” nem volt kedvem). Vagy vegyük a jelenlegi cikkem alanyát: hiszen az Elfek Daláról mi másra gondolhatnánk, mint valami felemelő, epikus, Gyűrűk Ura stílusú fantasyre? (tovább…)
Gakuen mokushiroku a.k.a. Highschool of the Dead (2010)
Az igazat megvallva sosem voltam egy nagy manga- és animefan, pláne nem tudorja ezeknek a műfajoknak, de úgy vagyok vele, hogy nem zárkózok el semmi elől, ami első ránézésre jónak tűnik. Márpedig a Highschool of the Dead igencsak annak tűnt. Annál is inkább, mert a 2006 és 2008 között futott mangán alapuló animesorozat a klasszikus zombis témát dolgozza fel, így egy próbát már mindenképpen megért és abszolút nem is csalódtam benne; van itt minden, ami kell: zombik, cicik meg zombik meg cicik meg némi humor is, ja igen, meg zombik és cicik
Pet Shop of Horrors (1999)
Matsuri Akino mangája alapján készült négy részes mini anime sorozat, vágyakról és beteljesülésekről, emberi mohóságról és kíváncsiságunk felülkerekedéséről.
Devil May Cry (2007) (Démonvadászok)
A 2000-es évek elején a Capcom játékkiadó egyik legnagyobb és legismertebb címe az akkor még alig öt éves Resident Evil sorozat volt. A sikert meglovagolandó, a kiadó egyszerre vezényelte három új rész fejlesztését is, három különböző konzolra, ezek közül azonban az egyik (a Playstation 2-re bekészített) az akció orientáltabb fejlesztőknek köszönhetően egy idő után már köszönőviszonyban sem volt a túlélőhorror műfajával. (tovább…)
Samurai Jack (2001-2004)
Samurai Jack. A jó és a rossz örök viszálya, a véget nem érő küzdelem. Idötlen idők óta téma tud lenni, és minden bizonnyal az is marad, ameddig van ember a világon. A Samurai Jack hűen követi ezt az alapötletet, de a kivetelezés..hááát, lássunk neki. (tovább…)
Ed, Edd ‘n Eddy’s Boo Haw Haw (2005)
Kiskamasz korom egyik kedvence volt az Ed, Edd ’n Eddy, ami a mai napig tartja a Cartoon Networkön leghosszabb ideig futó sorozat rekordját (10 év). A kanadai AKA Cartoons által összehozott széria alapvetően is rengeteg horrorisztikus dolgot tartalmazott, hiszen Ed rajong mindenféle rémisztő dologért: szörnyekért, űrlényekért, robotokért, zombikért, stb., és már a széria elején megörvendeztették a hasonló érdeklődési körű rajongókat pár ilyen témájú résszel. Danny Antonucciék viszont összekötötték a kellemest a hasznossal és a The Eds Are Coming című sci-fi-orinetált, extrahosszú epizód mellé elkészítették a Boo Haw Haw-t, ami az amerikai gyerekek kedvenc ünnepén, Halloween éjjelén játszódik. (tovább…)
Scooby-Doo! Mystery Incorporated (2010)
Ha horror témájú rajzfilmekről beszélünk, nem mehetünk el kedvenc idióta dán dogunk mellett, aki bandájával már a hatvanas évek vége óta leplezi le a különböző, néha ijesztő, néha röhejesen béna szörnyjelmezes bűnözőket. Az aktualitás végett Scooby legutóbbi sorozatát választottam, a döntésben pedig az is jelentős szerepet játszott, hogy míg az összes korábbi széria, a legutóbbi Mizujs Scooby-Doo is, változtatások nélkül ugyanazt az ismert receptet követték, a Mystery Incorporated nem csak egy újabb rókabőr, hanem teljes értékű reboot, ami új környezetben és megvilágításban mutatja be a csapatot. (tovább…)
Courage, the Cowardly Dog (1996) (Bátor, a gyáva kutya)
A 90-es években, főleg a közepétől a legjelentősebb rajzilmcsatorna a Cartoon Network volt. Ekkortájt nem egy progresszív műsor került ki a gyártósorából, melyek korántsem elsődlegesen gyerekorientáltak. Mostani cikkünket nem kell bemutatni azon olvasóknak, akik ebben az érában néztek rajzfilmeket, és nem kell meggyőzni őket, miért is került fel a Bátor a gyáva kutya a Cinegore-ra. (tovább…)
Return to the Batcave: The Misadventures of Adam and Burt (2003) (Én vagyok a Batman)
Tim Burton a gótikus fantasy fenegyereke volt annyira perverz, hogy jó tíz éve elkészítette a világ hivatalosan is legrosszabb rendezőjének, Edward D. Wood Jr.-nak az életét és munkásságát bemutató filmjét, ami aztán a közönségsiker mellett két Oscart és egy Golden Globe díjat is kapott. Talán ez adhatta az ötletet, hogy miért is ne hozzanak tető alá valami hasonlóan hommage szintű dolgot az egykori Batman sorozat még élő sztárjaival… (tovább…)
The X-Files: Chinga a.k.a. Bunghoney (1998) (X-Akták: Igéző szemek)
Talán a sorozat és a mester rajongói között sincsenek túl sokan, akik tudják, hogy bizony-bizony Stephen King írt egy X-Akták epizódot, mégpedig az ötödik évad tizedik részét, melynek címe “Igéző szemek”. Ebben a történetben egyértelműen King stílusa dominál, mondhatni felülírja a széria alap attribútumait, és kapunk egy, a tőle jól megszokott hamisítatlan kisvárosi horrormesét.
Blade (2011)
Bár nem vagyok egy kimondott anime-fan, viszont Penge az egyik kedvenc képregény karakterem, így hát nem volt kérdéses, hogy ezt a sorozatot nekem látnom kell. Le is daráltam a 12 részt (epizódonként nettó 20 perc plusz intro/outro) húzóra és nemhogy nem csalódtam, sőt: rohadtul tetszett! Szóval ha kicsit is csíped az animációs- vámpíros- mutánsos- lövöldözős- kardozós- vérben ázós filmeket, vagy akár ezek közül bármelyiket, akkor ezt pont neked való!
Dead Set (2008)
Egy kicsit régebbi, de az eddigiekhez képest nem kevésbé jó minisorozat van ma terítéken, bár a zombirajongóknak nem hiszem, hogy be kell mutatnom. Ha a rövid véleményemre vagytok kíváncsiak, annyit mondhatok, hogy abszolút kihagyhatatlan! A hosszabb verzió a tovább után! ![]()
(tovább…)
Harper’s Island (2009)
Külvilágtól elzárt kis sziget, felajzott násznép, bosszúvágyó sorozatgyilkos. A receptet ismerjük, és ennek bizony véres végeredménye szokott lenni. Nézzük, vajon egy egész sorozatot is elvisz-e a hátán ez a klasszikus koncepció!
(tovább…)
Black Mirror (2011)
A megszokott brit minimalizmus jegyében ma egy mindössze három részes BBC minisorozatot fogok mutatni. A horrortól ugyan távol áll, de remélem vevők vagytok egy kis sci-fi elemekkel tarkított drámára is!
(tovább…)
The Fades (2011)
A britek magasan kiemelkednek a sorozatgyártás minőségének tekintetében, igazi csalódást még soha nem sikerült okozniuk. Az Árnyak angyalos-szellemes témája egyáltalán nem állt közel a szívemhez, de olyan magával ragadó hangulatot és izgalmas történetet sikerült felépíteniük, ami nem sok készítőnek sikerül. A lehető legkevesebb spoilerrel próbálom nektek bemutatni a tavalyi év legjobb misztikus szériáját a tovább után!
(tovább…)
American Horror Story (2011)
Gyönyörű házat vásárolni potom áron…A Pénznyelő óta tudjuk, hogy ez nem annyira jó ötlet, a Harmon család mégis vállalta a kockázatot. Azzal nem számoltak, hogy a vakolat leomlásánál sokkal rosszabb dolgok is történhetnek… A Ryan Murphy-Brad Falchuk alkotópáros (Kés/alattot is ők jegyzik) a hagyományos szellemházas sztorit képes volt olyan ínyenceknek is érdekes szereplőkkel és csavarokkal megtölteni, hogy nálam azonnal a megkapta a legjobb összefüggő történetű horrorsorozat címet!
(tovább…)
Death Valley (2011)
Bevallom, hogy igazi sorozatjunkie vagyok, össze sem bírnám számolni, mennyit néztem már végig és követek most is. Ebben a hónapban a kedvenceimet fogom bemutatni Nektek, kezdve a 2011-es év abszolút legszórakoztatóbb darabjával, a Death Valleyvel.
(tovább…)
Psychoville – 2. évad (2011)
Az igencsak szórakoztató első évad után egy év kihagyással idén visszatért a a BBC horror-komédia sorozata, új lendülettel és egy eléggé meglepő történeti fordulattal, de változatlanul magas színvonalon. Őszintén megvallom, idejét se tudom, mikor szórakoztam utoljára ilyen jót sorozaton. A karakterek egyszerűen zseniálisak, a sztori pedig csavaros és az apró poénok, helyzetkomikukok folyamatosan gonoskodnak arról, hogy a mellékszálak se legyenek unalmasak, ne üljön le a történet. Aki jót akar magának, az beszerzi, megnézi; MOST!
(tovább…)
Psychoville – Halloween Special (2010)
Steve Pemberton és Reece Shearsmith nyilván úgy gondolta, ha már a második évadra ennyit ~közel két évet~ kell várnia a kedves publikumnak (aminek az okairól egyébként nincs információm), a kínkeserves várakozás enyhítésére megörvendeztetik a világot egy duplahosszú hálovínspeciállal, hogy addig se maradjunk kedvenc elmeroggyantaink nélkül, egyúttal némi infómorzsát és egy trailert is elszórtak az epizód végére a második évadról, ezzel is csak fokozva a várakozást… még jó, hogy én egyben meg tudtam nézni az egészet sorbanállás nélkül… és az ‘egyben’-t veheted szó szerint.
(tovább…)
Psychoville – 1. évad (2009)
Nem is tudom, hol kezdjem. De, persze, hogy tudom.
Mikor egy barátom javaslatára (mely kábé így hangzott: “ahogy elnézem, ez pont neked való…”
) beszereztem a Psychoville nevű brit horror-komédia sorozatot, még nem tudtam, mire számítsak. Gondoltam egy próbát megér, ha meg szerinte ‘pont nekem való’ akkor az vagy kellően véres vagy kellően agyalágyult, de hogy angol humort keverjek horrorral? Na mondom; erre befizetek! …Egyébként is bírom a beteg bohócokat…
Valamelyest azért reméltem, hogy nem valami paródia-szerű beteg angol humor lesz, és hát nem is az. Kellemesen csalódtam, olyannyira, hogy rögvest beszereztem a második évadot is, de erről majd később. (tovább…)
Blade: The Series (2006)
Wesley Snipes helyett ezúttal a raplegenda Sticky Fingaz, az Onyx oszlopos tagja, öltötte magára Penge szerelését, és örömmel mondhatom, sikerrel teljesítete a reá szabott feladatot. Penge hűvös és profi, akárcsak a mozifilmekben; semmi fölös fecsegés, parádézás, csak a lényeg de az kőkeményen. Külön örömömre szolgál, hogy a moziváltozatokból meghagyták Penge ’68-as Dodge Charger-jét, na az ám verda! (tovább…)
The Simpsons Halloween Special a.k.a. Treehouse of Horror #1-21 (1990-2010)
Simpsonék az elmúlt huszonkét évben mindent megcsináltak már, amit meglehetett, miért pont horror-antológiájuk ne lett volna? Méghozzá nem is akármilyen! A régi EC Comics kiadó képregénysorozatainak mintájára rövid csattanós horror történeteket sorakoztatnak fel, persze a maguk sajátos és utánozhatatlan stílusában.
Az oldalon található kritikákban és hírekben látható előzeteseket és filmrészleteket a 18 év alatti olvasóinknak nem ajánljuk.




legutóbbi hozzászólások